Aneszteziológia és intenzív terápia
Gyakran ismétlődő kérdések
1. Miért kell a műtét előtt altatóorvossal találkoznom?
Véleményünk szerint nincsen „kis műtét” és „nagy műtét”. Vannak azonban rövid ideig tartó és hosszú idő alatt elvégezhető műtéti beavatkozások. A lényeg minden esetben az, hogy a fájdalommentesség eléréséhez ugyanazokat a „kemény drogokat” és életfenntartó technikákat kell alkalmaznunk. Ezért fontos az, hogy pontosan tisztában legyünk betegeink megelőző egészségi állapotával, rendszeresen szedett gyógyszereivel és ismert gyógyszer allergiájával. Az előzetes állapotfelmérésben nagy segítségünkre van a honlapunkról letölthető „Anamnézis kérdőív”, amelynek (akár otthoni) kitöltésével betegeink közölni tudják a számunkra alapvetően fontos információkat.
2. Minden műtéthez szükséges az altatás?
Nem. Vannak olyan műtétek, amelyek megoldhatók a seb környékének helyi érzéstelenítővel történő injekciózását követően (pl.: anyajegy eltávolítás, szemhéj plasztika stb.). Bizonyos testtájékok (végtagok, alsó testtájék) érzésteleníthetők úgy is, hogy az érzéstelenítő oldatot a műtét helyétől távolabb az érintett terület beidegzését ellátó idegek környezetébe adjuk (pl.: gerincközeli érzéstelenítések, perifériás idegblokádok). Ilyenkor tökéletes fájdalommentes állapot érhető el és nem szükséges a beteget elaltatni.
3. Nem egyszerűbb mégis inkább aludni a műtét alatt?
Sok beteg azt képzeli, hogy beadnak neki valamit, amitől a külvilág egy időre megszűnik létezni és mire felébred már kész is a műtét. Szeretnénk mi is, ha ez ilyen egyszerű lenne.
Az altatás valójában lényegesen nagyobb beavatkozás, mint az érzéstelenítés. A beteg öntudatvesztését követően ilyenkor koncentrált munka indul el. Át kell vennünk az irányítást olyan életfunkciók felett, amelyek eddig automatikusan működtek. Ilyen például a légzés, a szövetek oxigén ellátása vagy a szervek megfelelő vérellátása. Figyelmünk egy pillanatra sem lanyhulhat, mert ennek végzetes következménye lehet. Munkánkat érzékeny műszerek segítik.
4. Minden altatás során lélegeztető csövet kell levezetni a légcsövembe?
Sok esetben van alternatív megoldás (pl.: arcmaszk vagy gégemaszk). Azonban az altatásban végzett műtétek egy részénél (pl.: mellkasi, hasüregi műtétek) szükség van a vázizmok teljes bénítására. Ilyen esetben a légző izomzatunk sem működik, ezért mesterséges lélegeztetés nélkül megfulladnánk. A biztonságos lélegeztetés érdekében elaltatást követően aneszteziológus orvosunk segédeszközök segítségével lélegeztető csövet vezet le a légcsövünkbe. Az esetek zömében ez rutin eljárásnak számít, de alkati adottságok (szűk szájnyitás, előre ugró metszőfogak stb.) vagy az arc sérülése megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti a cső levezetését.
5. Altatás során nem fogok felébredni a műtét közben?
A műtét alatti véletlen ébrenlét sok betegben félelmet kelt. Mindenki számára riasztónak hangzik, hogy a műtét közben felébredve hallja a körülötte folyó beszélgetést, érzi a műtétet, de nem tud reagálni és a környezetének jelezni. Ez a félelem bár nem alaptalan, de a fenti jelenség szerencsére ritkán fordul elő (kevesebb, mint 1:1000). A véletlen ébrenlétről szóló beszámolók legtöbbször szívműtétekhez, császármetszéshez, sürgősségi vagy nagy vérveszteséggel járó műtétekhez köthetők. Ma már a kilélegzett altatógázok koncentrációját rutinszerűen monitorozzuk, így biztosítva azt a minimálisan szükséges mennyiséget, amelynél ébrenlét nem fordul elő. Abban az esetben, ha altatógázok helyett vénás altatószert használunk komputerizált pumpába programozzuk be a beteg adatait, így ennek a segítségével meg tudjuk becsülni az altatószer agyi koncentrációját. Léteznek olyan műszerek, amelyek az agy elektromos tevékenységét érzékelve már a teljes ébredés előtt jelezni tudják, ha az altatás felületesebbé válik.
6. Biztosan nem fog fájni a műtét, ha az altatás helyett az érzéstelenítést választom?
Ha az altatóorvosa az érzéstelenítést javasolja (pl.: gerincközeli érzéstelenítés, idegblokádok) biztos lehet benne, hogy a műtét jellege olyan, hogy teljes fájdalommentességet tudunk ezekkel a módszerekkel elérni. Amennyiben a műtét elhúzódik vagy a tervezetthez képes eltérő lesz mindig lehetőség van az altatásra áttérni. Abban azonban biztos lehet, hogy nem hagyjuk, hogy a műtét kellemetlen vagy fájdalmas legyen az Ön számára.
7. Lebénulhatok a gerincérzéstelenítés során?
Helyes technikával elvégzett érzéstelenítés esetén ennek a lehetősége kizárt. Az altatóorvosok már a képzésük legelején pontos anatómiai ismeretekkel rendelkeznek a gerinccsatorna és a benne futó idegek elhelyezkedését illetően. Különböző testalkatú betegek esetén is pontosan meghatározható az érzéstelenítő beadásának biztonságos helye. Persze az érzéstelenítő hatástartama alatt a zsibbadt végtag átmenetileg nem mozog, de órákkal később a teljes mozgás és érzőképesség helyreáll.
8. Kik az aneszteziológusok és mit csinálnak a műtőben?
Az aneszteziológusok vagy más néven altatóorvosok speciálisan képzett szakorvosok, akik biztonságos technikával hatékony fájdalommentességet tudnak létrehozni, gyakorlottak az újraélesztésben és nagy rutinnal rendelkeznek a súlyos intenzív ellátást igénylő betegek gyógyításában.
A műtét alatt az aneszteziológusok és a velük együtt dolgozó aneszteziológus asszisztensek felelnek az érzéstelenítés kivitelezéséért és a betegek biztonságáért. Az érzéstelenítés személyre szabott eljárás, amely figyelembe veszi a beteg adottságait és a tervezett műtét típusát. Az altatóorvos és az asszisztense a műtét alatt végig Ön mellett marad, ellenőrizve, hogy a beavatkozás a tervezett módon zajlik és Ön nem érez fájdalmat. Szívműködését, légzését és egyéb életfontos szerveinek megfelelő működését monitorok jelzik, amelyet altatóorvosa figyelmesen követ. Minden pillanatban készen áll arra, hogy a műtét közben váratlanul fellépő szövődményeket a legrövidebb időn belül elhárítsa. (Anesztézia szövődményekről ld. a honlapon elérhető „Aneszteziológiai tájékoztató”-t)
9. Miért nem ehetek és ihatok a műtét előtt?
A műtét előtti éhezés segít abban, hogy a gyomor üres legyen és csökkenjen a hányás veszélye. Ha elaltatást követően valaki hány a hányadéka könnyen a tüdőbe kerülhet súlyos tüdőgyulladást és végső esetben halált is okozva. Nem érdemes ezt kockáztatni! Tervezett időpontban végzett műtétet ezért elhalasztjuk vagy átütemezzük abban az esetben, ha valaki nem tartja be az altatóorvos utasítását.
Nyugalmi esetben a szilárd ételnek 6 óra, a folyadéknak 2-4 órára van szüksége, hogy a gyomorból tovább jusson. A műtét előtt 1-2 korty vízzel lenyelt szokásos gyógyszer és a műtét előtt adott nyugtató tabletta nem okoz problémát.
10. Fogok érezni fájdalmat a műtétet követően?
A műtét során adagolt erős fájdalomcsillapítók hatása egy idő után megszűnik és törvényszerűen kisebb-nagyobb fájdalom jelentkezik. Annak érdekében, hogy ne érezzen nagy fájdalmat altatóorvosa a közvetlen műtét utáni időszakra fájdalomcsillapítót fog elrendelni. A fájdalomcsillapítás szabályait központi protokollban rögzítettük, amelynek célja, hogy minden osztályon egységes elvek szerint kezeljék a betegeket. Fontos szabály, hogy a kisebb fájdalmat hatékonyabban tudjuk kezelni, ezért nem szabad megvárni, hogy erős fájdalom alakuljon ki. Másik szabály, hogy a rendszeresen alkalmazott kombinált fájdalomcsillapítással jobb eredményeket tudunk elérni. Ezek alkalmazása minden osztály saját felelőssége.
Van lehetőség arra, hogy a tudottan nagy fájdalommal járó műtétek esetén (pl.: térd prothesis) a beteg saját kezébe vegye a fájdalomcsillapítás irányítását. Ilyenkor egy fájdalomcsillapítóval előre feltöltött és beprogramozott pumpa segítségével saját maga adagolhatja a fájdalomcsillapítót anélkül, hogy azt Önmagának túladagolná. Amennyiben a műtét után van rá szakképzett személyzet (pl.: intenzív osztályon) tökéletes fájdalomcsillapítást tudunk biztosítani katéteren keresztül epidurálisan adott fájdalomcsillapítóval is.
