A dohányzás egészségkárosodást okozhat!

A dohányzás nem csak a daganatos megbetegedések kockázatát növeli. A nikotinnak a függőség kialakulásában betöltött szerepe mellett ma már számos egészségkárosító hatása ismert.

Általában dohányzás alatt a cigarettázást értik, de ide sorolható minden olyan tevékenység, amely során a dohányt égetéssel vagy hevítéssel fogyasztják. A hivatalos megnevezésben a füst nélküli (belélegzésre vagy rágásra szánt) dohánytermék fogyasztás, valamint a dohányzást helyettesítő és egyéb, szájon át fogyasztott nikotintartalmú termékek (elektronikus cigaretta, nikotinos tasak) nem számítanak dohányzásnak.

Miért kell ezekről mégis együtt szólni, mi a közös ezekben a termékekben? A nikotintartalom.

A dohányzás okozta egészségkárosodásért a dohány égetése vagy hevítése során keletkező füst belélegzésével a szervezetbe kerülő vegyi anyagok, illetve a nikotin felelősek.

Az égetéssel járó dohányzás következtében több mint 7000 mérgező és legalább 70 ismert karcinogén vegyület jut a szervezetbe, amelyek szinte minden szervrendszerben károsodást idézhetnek elő. A dohányzás során a toxikus, a genetikai állományt károsító és a krónikus gyulladást kiváltó hatások összegződnek, részben a nikotinnak, részben az égéstermékeknek tulajdoníthatóan. Kiemelendő a dohányzás során létrejövő szisztémás gyulladás lehetősége, amely az érrendszeren és a tüdőszöveten keresztül számos belszervi működést progresszíven károsít. Jelentőségében kiemelkednek a dohányzás okozta szív- és érrendszeri, légzőszervi megbetegedések és a daganatos elváltozások.

A nikotinnak a függőség kialakulásában betöltött szerepe mellett ma már számos egészségkárosító hatása ismert: a legfontosabbak között említendő, hogy befolyásolja a magzati növekedést és fejlődést, az immunrendszer, a szív- és érrendszer, a tüdő, valamint az idegrendszer működését, illetve laboratóriumi vizsgálatok szerint többféle mechanizmuson keresztül hozzájárul a daganatképződés folyamatához.

A nikotinfogyasztás növeli a szívfrekvenciát, a szívizom összehúzódási képességét, a koszorúerek ellenállását, fokozza az erek simaizom sejtjeinek sarjadzását, a plakk képződést, és hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához.

A várandós dohányzással magzati korban elszenvedett, vagy a serdülőkori dohányzásból következő nikotinbevitel jelentősen megemeli a később jelentkező szorongásos kórképek és a pánikbetegség kialakulásának esélyét, tekintettel arra, hogy a nikotin a legintenzívebb fejlődési időszakban károsítja az idegsejteket. A várandósság alatti dohányzás ugyancsak hozzájárul a koraszülés és a halvaszülés kockázatának emelkedéséhez. A tüdő fejlődésére és működésére ugyancsak káros hatással van a magzati és kora gyermekkorban elszenvedett nikotin, amely növeli az obstruktív tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát gyermek és felnőttkorban. Egyes vizsgálatok összefüggést mutattak ki a nikotinhasználat és a szájüregi, a nyelőcső és a hasnyálmirigy daganat kialakulása között.

Minél hosszabb ideje, és minél erősebb dohányos valaki, annál nagyobb a kockázata a fenti egészségkárosodások kialakulásának. A passzív dohányzóként elszenvedett dohányfüst a nemdohányzók egészségét is hasonló mértékben veszélyezteti.

Fontos! Ne dohányozzon zárt térben, különösen akkor ne, ha mások is ki vannak téve a füstnek!

Forrás:
Országos Korányi Pulmonológiai Intézet
https://lakossagi.koranyi.hu/dohanyzasrol-valo-leszokas-tamogatas/